A kovásznai Pokolsár Egyesület bemutatja: Petőfi Sándor: A Helység Kalapácsa című előadást
Vizakna, Református Gyülekezeti Terem – 2024. június 22., 19 órakor
Nagyszeben, Brukenthal Kollégium Díszterme – 2024. június 23., 12,30 órakor
Petőfi Sándor: A Helység Kalapácsa.
Rendezte Molnár János, aki a Kovásznai Diákszínpad vezetője, és 2021-től a Pokolsár Egyesület Színjátszó csoportjának a rendezője. Petőfi Sándor a népi költészet képviselője. A helység kalapácsa műfajilag komikus eposz vagy vígeposz. Szellemes, kacagtató mű, a költő célja az volt, hogy nevetségessé tegye, a reformkori eposzok cikornyásságát, szövevényességét. A helység kalapácsa megírásának másik célja (az eposz műfaj és a romantikus stílus kigúnyolásán túl) a falusi élet kisszerűségének bemutatása volt. Petőfi tehát a népi élet jellegzetes figuráit is célba veszi iróniájával. Petőfi eposza egy parlagian közönséges falusi történet, amelynek témája egy kocsmai verekedés, amely Fejenagy, a helybéli kovács, a helység kalapácsa ,ahogy a faluban nevezik, és a lágyszívű kántor szerelmi vetélkedése folytán robban ki, az 55 éves Szemérmetes Erzsókért.-Ebben természetesen részt vesznek a helybéli kocsma mindennapos vendégei is, Vitéz Csepű Palkó, a tiszteletes két pár csikójának jókedvű abrakolója, Bagarja, a béke barátja, Harangláb, a fondor lelkű egyházfi, az amazontermészetű Márta aki a lágyszívű kántor felesége. A verekedést a szűkszavú bíró szünteti be, úgy, hogy Fejenagy kalodába kerül.
Az előadás időtartama 40 perc. A belépés ingyenes.
Pokolsár Egyesület
A Kovásznai Pokolsár Egyesület 2012 végén alakult, azzal a céllal, hogy mindenféle jó ötletet és kezdeményezést felkaroljon és jogi hátteret biztosítson ezek lebonyolítására. Tevékenységi területek: kultúra, sport, gasztrokultúra mint hagyományőrzés. Az egyesület a nevét Kovászna város szimbólumáról, a központjában lévő és még mindig aktív iszapvulkán maradványról kapta minek a neve POKOLSÁR. Az első jó ötlet ami kipattant az volt, hogy alakítsunk egy felnőtt amatőr színjátszó csoportot. A kovásznai diákszínjátszás, az úgynevezett Diákszínpad több mint 50 éves múlttal rendelkezik. Alapítója Gazda József tanár, aki 1992-ig vezette, azóta Molnár János tanár úr vezeti. Nem véletlen tehát, hogy színjátszókat az egykori diákszínjátszókból toboroztunk és rendezőnek az egykori magyar tanárunkat Gazda Józsefet kértük fel. Gazda József nyugalmazott magyar tanár, művészeti író, szociográfus.
Elsőként Sütő András – Vidám Sirató-ját vittük színre, majd Tamási Áron sorozat következett úgy mint a Vitéz Lélek, Csalóka Szivárvány, Boldog Nyárfalevél, Hullámzó Vőlegény, Tündöklő Jeromos a Gazda József rendezésében. Molnár Ferenc – A Doktor Úr- Szántó István rendezésében.2021-ben ismét elővettük Tamási Vitéz Lélek-jét, Molnár János és Gazda József rendezésében, ami nagy sikernek örvendett Magyarországon is. A környékünkön kívül eljutottunk Hargita megyei településekre, szórványprogramunk keretében nagy sikernek örvendtünk a Partiumban, Szilágyságban, Máramarosban, Barcaságban, Vajdahunyadon, Déván, Lupényban. Magyarországon- Békésen, Pápán, Csengeren, Vaján, Nyírmadán és Budapesten voltak előadásaink
