Orth István – Madách Imre: Az ember tragédiája kiállításmegnyitó és az illusztrációkkal ellátott magyar és német kötetek bemutatása Brassóban.
Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében, november 21-én, csütörtökön, a Reménység Házában nyitották meg Orth István képzőművész „Az ember tragédiája” című Madách Imre 200. megemlékezésére készült alkotásaiból válogatott kiállítást. Ugyanakkor bemutatták Madách Imre: Az ember tragédiája, 2023-ban, a Kriterion Könyvkiadónál megjelent kötetet. A könyvet egyébként Orth István képzőművész tervezte, illusztrálta és a helyszínen megvásárolható volt.
Az est házigazdája Házy Bakó Eszter művelődésszervező és ugyanakkor az ACSJKE elnöke, köszöntötte az egybegyűlteket és Szebeni Zsuzsa színháztörténészt. A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetőjét hívta a hallgatóság elé, aki ismertette a Nagyszékelyen világot látott Orth István képzőművész életét és munkásságát. Mint megtudtuk István Nagyváradon szakiskolában, finomkerámia szakon kezdte tanulmányait, s a Művészeti Líceumban érettségizett (1967). Majd a kolozsvári Protestáns Teológián szerzett lelkészi képesítést (1971). Utána a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte, itt Kazár László tanítványa volt (1976). Közben református segédlelkész Szatmárnémetiben s Aradon. 1976-tól a nagyszebeni Brukenthal Múzeum grafikai restaurátora. 2013 októberében a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehetett át a kiemelkedő művészeti tevékenységéért, lelkészi szolgálataiért és a dél-erdélyi szórványban élő magyar közösség melletti kiállása elismeréseként. Rajzaival, illusztrációival, rézmetszeteivel, művészi reklámplakátjaival lapokban, katalógusokban, kulturális rendezvényeken szerepel.
Szebeni Zsuzsa szerint a madáchi munka illusztrálásán egy mérföldkő és látszik, hogy ezeket az ábrázolások nem fiatal korában készítette a képzőművész. Ugyanakkor, mindenkit arra kért, hogy türelmesen nézze végig az alkotásokat. Majd maga Orth Istvánt kérték fel, hogy néhány szót említsen az alkotásokról. Rövid beszédében arra tért ki, hogy annak ellenére, hogy 2023 nemcsak Petőfi-, és a Himnusz 200.-ik éve volt, hanem Madách Imre 200. éve is volt, amiről sajnos alig esett szó. Arra is felhívta a figyelmet, hogy amit a Falanszter kifejez a könyvben az tulajdonképpen manapság történik. S feltett egy kérdést: ha egy olyan korszakban élünk, amelyben már a mesterséges intelligencia is megjelent, akkor mi szükség van a művészekre, sőt akár az emberre?
Serfőző Levente, a nagyszebeni HÍD Egyesület elnöke, az EMKE alelnöke foglalkozott a kötet megjelenésével. Ismertette a jelenlévőkkel, hogy német, és magyar nyelven jelent meg eddig a kötet, illetve tervben van a román változat kiadása.
Szegedi László Tamás, a Reménység Háza lelkésze is szívből köszöntötte Orth István “lelkésztársát”, akit már régóta ismer. Mindaz amit alkotott, az jó és tőle gazdagodunk, mert észrevehető, hogy a teológus nem tűnt el István munkáiból, mondta. Ugyanakkor Serfőző Leventét is maga köré szólította, akit mint kiderült ugyancsak régóta ismer, hogy átadhassa Hochbauer Gyula négyfalusi nyugalmazott tanárnak a Kiváló Közművelői Oklevelet. Bálint Ferenc a Brassaï Magyar Adás főszerkesztője laudációt mondott Hochbauer Gyuláról, melynek talán legfontosabb gondolata az volt, hogy Hochbauer Gyula egyben izzig-vérig lokálpatrióta, tanár és történész, ugyanis műveit a szülőföld hatja át. Az oklevél átvételét követően Hochbauer Gyula szerényen megjegyezte hogy az ő munkája nem is annyira kutatás, mint inkább “keresgélés” és nem az oklevél maga fontos, hanem elég lenne akár egy “vállveregetés” is. Közművelői élményeiről mesélve Hochbauer Gyula megjegyezte, hogy a bodolai temetőben, az 1848-as forradalmi hősök síremlékeit fedezte fel és azóta Bodolán van ahol gyertyát gyújtani és koszorúzni minden év március 15-én. Az est végén Szegedi László Tamás lelkész könyvekkel ajándékozta meg a meghívottakat.
További részleteket, illetve a méltatás szövegét az EMKE honlapján lehet megtekinteni.
Fotók: Csiki Edy, Videó: Bálint Ferenc, Szöveg: Bardócz Péter
