ORTH István, grafikusművész kiállítása: Az ember tragédiája
A kiállítás minden vasárnap délelőtt megtekinthető, vagy hétköznapokon 10 és 18 óra között, előzetes bejelentkezéssel a következő telefonszámon: 0269.211177.
Madách Imre drámai költeményét illusztrálja Orth István nagyszebeni grafikusművész 21 képben. A nagyszebeni kiállítás a sorozat ősbemutatója, a művész legfrissebb alkotásainak gyümölcse.
A bibliai teremtéstörténetre épül Madács művének cselekménye, amit meseszerű, csodás jelenségek, ha kell, vonzók; ha kell, taszítók színesítenek. Keretszínek, “biblikus színek” fogják közre Ádámnak tizenegy színből álló álmát, amit Lucifer bocsát rá azért, hogy az emberiség történetének csak sötét képeit vetítve elé, kilátástalannak láttassa a jövőt. Ebben a művészi szerkesztésben a megtörtént, kiábrándító események mintha csak Ádám álma után következnének; tehát a küzdés, az emberi élet értelmetlen.
Az Ars HUNGARICA kulturális fesztivál keretén belül, 2020. november 8-án a kiállítást megnyitották:
Varró Sándor református lelkipásztor, házigazda
Szebeni Zsuzsa, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója
Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke, főszervező
Madách Imre: Az ember tragédiája
Az ember tragédiája a magyar irodalom dráma műfajának kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1862. január 12-én[1] megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk bán alkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.
