Mikóújfalu község rövid bemutatása
A Nagy és az Olt-patak torkolatánál Kovászna megyei községe nyugatról a Baróti hegység, keletről a Bodoki hegység elődombjai határolják, mely közigazgatása Málnáshoz tartozott, Mikóújfalu 2004 óta önálló község Sepsiszentgyörgytől csupán 23 kilométerre.
A monda szerint, a falu alapítója gróf Mikó Miklós volt a nevét is a 18 században az egész vidéket birtokló Mikó családról kapta Üveghutát építtetett, melynek közelébe németeket telepített. A XVIII. században a hutatelep, Sepsibükszádra költözött. A falu mai helyére csak a XIX. században került. Eredeti helye az Olt a Nagy és a Kis -patak völgyében feküdt. Régi neve: Gerebenc valószínűleg a szláv eredetű mart szóból ered. Üvegcsűrnek is emlegették.
1768-as falulajstromban szerepel, mint Miko Ujfalu. A falunak a határában is több andezit-bánya nyílt az Olt völgyének jobb oldalán, melyek nagyszámú munkásnak nyújtottak – hosszú időn át, napjainkig is – megélhetést. Az itt zajló munkálatokhoz olasz kőfaragókat is hozattak. Ennek az iparágnak az alapján fejlődött ki -jutott a tökéletességig -a mikóújfalusi díszítő kőfaragás (emlékművek, sírkövek, kapulábak, lépcsőfeljáratok).
Mikóújfaluban tevékenykedett Fejér Ákos testnevelő tanárnak, akinek nevét viseli az iskolája és mellszobra is emlékeztet a híres oktatóra, akinek vezetésével fél Európát kerékpáron bejárták helybeli diákok, eljutva Háromszékről Rodostóba, illetve 1972-ben a müncheni olimpiára is.(Teljes cikk)
Messze híres a mikóújfalusi Bedő forrás, de a község meg sok más ásványban gazdag borvíz forrással rendelkezik: Gazsi, Sós, Sorbán, Cseszkó, Szimion, Csángó.
Mikóújfaluban aktiv civil élet zajlik, amit nagy részben a jelenlegi polgármesternek Demeter Ferencnek köszönhető. A közösségi munkát próbálja szervezni a Fejér Ákos Egyesület, a Fiatalok Mikóújfaluért Egyesület , Mikóújfalu Önkéntes Tűzoltó Egyesülete és a Nagykürt 95 Egyesület, Mikóújfaluban még mindig fontos a hagyomány: a regruta locsolás, szüreti és húsvéti hagyományos rendezvényekre évente sor kerül, de a hagyományos székely ételek is megtalálhatóak a lakók asztalán. Így a most már levédett mikóújfalusi „Rakott ág” is, mely kuriózum minden idegennek.
Mikóújfalusi Rakott Ág
Az évszázados múltra visszatekintő desszertet, eleink esküvői ajándéknak találták ki, a bőség, boldogság szimbólumaként. Ajándékozható volt menyasszonynak, vőlegénynek, sőt a násznagyoknak is. Az 1960–70-es években volt olyan esküvő is, amelyen tucatnyi rakottág adományozott. Az 1990-es évektől hanyatlásnak indult a készítése, 2000 után pedig a megszűnés veszélye fenyegette. Mikóújfalu Község, Nyáguly Vilmos polgármester javaslatára, 2009. április 30-án az Országos Márka és Találmány Hivatalnál a 018611 számú bizonyítvánnyal „levédette” mint mikóújfalusi eredeti termék. Ezt követően reneszánszát éli a rakottág, hiszen nincs a településen olyan esküvő, melyen legkevesebb egy ne lenne.
Általában ezt az ajándékot az egyházi esküvő után adják át egy puszi kíséretében a templom kapujánál, majd a dísz asztalhoz szállítják és desszertként fogyasszák.
A levédés követően annyira felértékelődött, hogy városnapokra és más rendezvényekre is érkezik felkérés az elkészítésére.
Ez egy karika alakú, nem kelt tésztából készült, olajban kisütött, porcukorba forgatott tészta félével megrakott ág, mely a szeretetet, a gazdagságot és a család összetartozását jelképezi.
