KOPACZ MÁRIA – GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS

A Nagyszebeni Református Egyházközség, a Nagyszebeni HÍD Egyesület, az Árkosi Kulturális Központ és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyi fiókja

képzőművészeti kiállítást szervez KOPACZ MÁRIA grafikus- és festőművész rézkarcaiból (1970-1990-es időszak).

Tisztelettel meghívjuk Önt, hogy vegyen részt a kiállítás megnyitóján 2022. január 23-án, vasárnap 11 órától az Nagyszebeni Református Templomban.

A kiállítást megnyitják: Varró Sándor (református lelkipásztor, házigazda), Szebeni Zsusza (a  sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet igazgatója) és Kopacz Attila (az Árkosi Kulturális Központ igazgatója).

A kiállítás megnyitó a Magyar Kultúra Napja apropóján lesz megszervezve.

Kopacz Mária hetvenes és nyolcvanas években készült akvatinta levonatai kettős mércével is magukra hívják a figyelmet: születésük idejében kiemelt helyet foglalnak az erdélyi grafika szintézisében, a kisebbségi létből határokat lép át az egységes magyar összművészet kontextusába, valamint mutatják az utat a későbbi festmények dús szimbolikája felé. Az Utunk hetilap számaiba belelapozva érezhetjük, hogy a leírt szó gyakran sematikusabb a kép gondolatgazdag asszociációihoz képest. A kolozsvári grafika erős epikus karakterével magasra emelkedik, a későmodernizmus műgond tökélyével előretör, a cenzúra hálója fölé lép.

Kopacz Mária grafikái Országh Lili metafizikus tereivel és mágikus nőszereplővel, valamint Anna Margit groteszk fele hajló önreflexív bábuival is párhuzamba állíthatók. Rajzos játéka minden hétköznapi szocreál élettérből egy átváltozásokat implikáló szuverén mesevilágba, magánmitológiába visz át. Így gyakran dacolva a gravitáció és tárgyi környezet határaival a többnyire mozgásban ábrázolt figurák uralma alatt áll a környezet. Itt Weöres Sándor csak kerete vagy magadnak egysorosaként belső képkeretekben, színpadszerű zárt pódiumokon megjelenő szereplők démonikus révülettel vagy lányos naiv bájjal kacsintanak ki a berendezett világból. Jelzik, hogy a létezés mélyebb álomkutjából merítenek, és uralmuk van a felszín fölött, amelyeket utólag hajlamosak vagyunk a keletkezés politikai és társadalmi kontextusában kódolt allegóriaként is értelmezni. Grafikáiban a kompozíciók egyensúlya a gondolatot lépteti előre, a játék erős kontrasztok által kel életre. Ez lehet vonalak hálója, nagyítás és kicsinyítés feszültsége, vagy az élő és élettelen, az organikus elemek és mesterséges szerkezetek ellentéte.

Ez is érdekelhet