Orth István rézmetszet kiállítása Bukarestben

A magyar kultúra napja – Madách 200; Himnusz 200

Dátum:  január 18.
Időpont: 19:00
Helyszín: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest, Gina Patrichi 8.
 

Orth Isván kiállításával a magyar kultúrtörténet két jelentős momentumát ünnepeljük.

Kétszáz éves az az irodalmi alkotás, melynek születése napján, január 22-én 1989 óta a magyar kultúra napját ünnepeljük, ugyanis a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnuszt.

Szintén kétszáz éve született Madách Imre (1823. január 21. – 1864. október 5.) a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Fő műve, Az ember tragédiája című drámai költemény a magyar irodalom egyik legismertebb darabja, amelyet számos nyelvre lefordítottak, így nem csak a magyar nyelvű színtársulatok tűzik rendszeresen repertoárra, hanem a világszínpadokon is gyakran előadják. Ugyanakkor a mű képzőművészeket is megihletett, többen készítettek Madách-illusztrációkat, többek között az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja, a cárok udvari festője, Zichy Mihály, aki Orth István grafikusművészt is megihlette, s elkészítette a filozofikus jellegű lírai dráma képi világát vegyes technikával, majd rézmetszetként is. Ez utóbbi anyag lesz látható Intézetünkben.

 

A kiállítást megnyitja Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője.

Közreműködik Orth Enikő zongoraművész, zenetanár, aki Domenico Scarlatti, Ludwig van Beethoven, Bartók Béla, Chilf Miklós műveket ad elő.

Orth István a Tolna megyei Nagyszékelyen született 1945-ben. Gyermekéveit a biharpüspöki református parókián töltötte, majd Nagyváradon finomkerámia szakon kezdte tanulmányait a Művészeti Líceumban. Érettségi után elvégezte a kolozsvári Protestáns Teológiát, ahol 1971-be lelkészi képesítést szerzett. Ezt követően Kazár László tanítványaként a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetemen diplomázott, miközben segédlelkész Szatmárnémetiben és Aradon. 1976-tól huszonöt éven át a nagyszebeni Brukenthal Múzeum restaurátoraként tevékenykedett, majd 2002-től nyugdíjazásáig a nagyszebeni Lucian Blaga egyetemen dolgozott. Alapító tagja az újraalakult Barabás Miklós Céhnek és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület életműdíjjal tüntette ki, 2010 óta – egyetlen magyarként – Nagyszeben díszpolgára, 2013-tól a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa. A nagyszebeni szórványmagyarság egyik meghatározó képviselője. Műveit számos magángyűjteményben és múzeumban (például a Magyar Nemzeti Galéria, Vatikáni Múzeum, a nagyszebeni Brukenthal Múzeum, a tokiói Tama Art) őrzik. Szamarkandtól San Franciscóig több mint 25 világvárosban volt önálló kiállítása. A bukaresti Calvineum hívei és látogatói a tanácsteremben is láthatják néhány alkotását.

A kiállítás 2023. február 21-ig tekinthető meg.
A kiállítás a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületével közreműködésben valósul meg.

Ez is érdekelhet