Különleges sziluett, impozáns helyen: Klaus Iohannis felavatta Deák Árpád Brukenthal-szobrát Nagyszebenben
Deák Árpád nagyváradi szobrászművész készítette el Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának a háromméteres bronzszobrát, amelyet szombaton avattak fel Nagyszeben központjában Klaus Iohannis államfő jelenlétében. Az impozáns talapzaton álló művet a Brukenthal-múzeum alapítója születésének 300. évfordulóján adták át, a szobor megalkotásáról Deák Árpád beszélt a Krónikának.
Szombaton, 2021. szeptember 11-én avatták fel Samuel von Brukenthalnak szobrát Nagyszebenben • Fotó: Presidency.ro
Samuel von Brukhenthalról, Erdély egykori kormányzójáról készített mintegy háromméteres bronzszobrot Deák Árpád nagyváradi szobrászművész, az impozáns alkotást szombaton avatták fel Nagyszeben központjában. A szász kormányzó neve összeforrt a városéval: az 1721–1803 közt élt báró alapította az 1817-ben megnyílt Brukenthal-múzeumot, amely a könyvtárral együtt az erdélyi szászok legjelentősebb tudományos intézményévé vált. A közgyűjtemény kezdeményezte a szobor felállítását, annak apropóján, hogy idén van Samuel von Brukenthal születésének 300. évfordulója. A szombati avatón részt vett Klaus Iohannis államelnök is, aki korábban Nagyszeben polgármestereként tevékenykedett.
„Ez a hely, ahol vagyunk, a lehető legjobban illusztrálja a Nagyszeben fejlődése irányába ható erőket. A közösség legnagyobb közterén, a szellemi élet helyszínei és a helyi intézmények között több mint 200 éve állnak kultúránk és európaiságunk fő mérföldkövei: Samuel von Brukenthal palotája, múzeuma, gyűjteménye és könyvtára. A Brukenthal emlékére itt felállított szobor tisztelgés értékes hagyatéka előtt, és igazolja azon meggyőződését, hogy a jó kormányzás alapja az oktatás és a kultúra, azok az erők, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy felelősségteljesen részt vegyenek saját jövőjük alakításában” – fogalmazott az Agerpres szerint az avatáson az államfő. Mostantól szimbolikusan ezen a téren találkozik a mai Románia területén lévő első múzeum megalapítója, az erdélyi szászok legragyogóbb személyisége a Kárpátokon túli román iskola megalapítójával, Gheorghe Lazărral” – mondta az ünnepélyes szoboravatáson Klaus Iohannis, arra utalva, hogy Gheorghe Lazăr szobra ugyanazon téren, átellenben áll.
Fotó: Presidency.ro
Az elnök rámutatott, az oktatás és a kultúra révén szilárd alapokat nyer a társadalom, amelyek egy olyan értékrendszerre támaszkodnak, ahol a teljesítmény, a munka, a tehetség és a feddhetetlenség közmegbecsülésnek örvend. „Ugyanez a küldetése a Képzett Románia tervnek is” – tette hozzá. Iohannis hangsúlyozta, hogy Samuel von Brukenthal korának jelentős személyisége volt, és napjainkban is gyakran megtörténik, hogy Romániát annak a hagyatéknak az értékei révén népszerűsítik Európában és a világban, amelyeket az Erdély nagyfejedelemség egykori kormányzója hagyott Nagyszebenre. Nekünk az a feladatunk, hogy egy gazdagabb, tisztább országot, egy művelt társadalmat hagyjunk a jövő nemzedékekre, egy olyan társadalmat, amely képes kihasználni a nagyszerű adottságokat és lehetőségeket. Samuel von Brukenthal örökségéből merítve ihletet és energiát, a nemzet pilléreivé kell tenni az oktatást és a kultúrát, amelyekre Románia egyre gyorsabb fejlődése támaszkodhat” – mondta az államfő. Nagyszebenben a 2021-es évet Samuel von Brukenthal emlékének szentelik, számos rendezvény keretében tisztelegnek a 300 évvel ezelőtt született kormányzó emléke előtt. Deák Árpád a kihívásokról Deák Árpád – akinek számos erdélyi és partiumi településen áll köztéri szobra a kultúra és történelem jeles személyiségeiről – megkeresésünkre elmondta: kihívást jelentett számára a Brukenthal-szobor elkészítése, elsősorban a méretek miatt. Kifejtette, az ő szobortervét választották ki egy pályázat útján. A szoborállítás ötletével pár éve állt elő a szebeni múzeum, a projekt koordinátora és egyik finanszírozója a helyi Rotary Club, a költségek egy részét a Boromir cég és a nagyszebeni Lions Egyesület állta.
A díszruhás Brukenthal különleges sziluettje „A város legfontosabb pontján, a Nagypiac téren áll majd a szobor, impozáns helyen. Az alkotás szinte három méter magas, az ember ritkán mintáz ennyire méretes figurát. A makettet nem szoktam mechanikusan felnagyítani, hanem munka közben is adódnak bizonyos lehetőségek és akadályok is, ezt harmóniába kell hozni” – fejtette ki a művész. Kérdésünkre, hogy milyen, a kormányzóról készült ábrázolások alapján alkotott, a szobrász elmondta, megpróbálta ötvözni a hagyományos barokk művészetet a kortárs művészettel, korabeli festményeket, metszeteket, a Brukenthal-múzeum előcsarnokában található bronzportrét is tanulmányozta.
„Tulajdonképpen egyfajta »mozaikkép« született, mert egyik műhöz sem hasonlít, és mindenikhez hasonlít. A Brukenthalról készült ábrázolásokban vannak közös pontok, de vannak különbözőségek is, attól függ, hogy a korabeli művészek hogyan látták őt. Mindebből megpróbáltam összegyúrni a kinézetét” – mondta Deák Árpád. Hozzátette, a figura kifejezésével sokat bíbelődött, ami érdekes, az a hatalom kifejeződése a kézmozdulatban. „Izgalmas, hogy Brukenthalt a Szent István-rend ornátusában kellett megmintázni, a gazdagon díszített, ceremóniákon viselt díszruha sok plasztikai lehetőséget adott. A szobornak ily módon nem szokványos a sziluettje: hosszú köpenyt visel hosszú ujjakkal” – mondta a szobrászművész. A Szent István-rend a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend volt, amelyet 1764-ben Mária Terézia királynő alapított. A Katonai Mária Terézia-rend mellett ez lett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése, amellyel kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, amelyek a Magyar Királysághoz is kötődtek. Deák Árpád kérdésünkre arról is beszélt, hogy mit sugall a figura arckifejezése, milyen ember benyomását kelti. „Ahogy utánaolvastam, Brukenthal báró nem volt amolyan akcióhőstípus. Megfogott engem, hogy mennyire fontosnak tartotta a képzőművészeti alkotásokat, ennek bizonyítéka műkincsgyűjteménye, ami a múzeum általa emeltetett épületében található. Én úgy vélem, ez Erdélyben, de talán egész Romániában a legértékesebb múzeum” – mondta a szobrászművész.
Deák Árpád szobrászművész • Fotó: Molnár Judit
Az intézménynek otthont adó palotát Samuel von Brukenthal építtette 1778–1788 között, miután Erdély kormányzójává választották, a középkori eredetű Klockner- és Offner-házak helyére. Itt helyezték el a báró műkincsgyűjteményét, a képgyűjtemény alapjait Bécsben vetette meg. Végrendeletében Brukenthal az evangélikus egyházra hagyományozta az épületet és a gyűjteményt. 1817. február 25-én a gyűjtemény megnyílt a látogatók előtt. Deák Árpád arról is beszélt, hogy végignézve a múzeumban kiállított műveket, rengeteg világhírű munka található köztük, a Brukenthal által építtetett palota is gyönyörű, akárcsak a szomszédságában álló neobarokk épület, amiben a polgármesteri hivatal székel – mindez kivételesen szép környezet a szobor számára. „Ez a patinás, emblematikus környezet pluszösztönzést adott nekem a szobor készítésekor” – mondta a szobrász.
Méreteiben is kiemelkedő szobor Deák Árpád arra is kitért, rengeteg történelmi személyiséget megmintázott már közterekre, a Brukenthal-szobor, ami Erdély kormányzóját ábrázolja, ebben az értelemben előkelő helyet foglal el a sorban. „Az általam korábban elkészített, kulturális és történelmi személyiségeket megmintázó figurák sokasága kisebb méretben, szerényebb körülmények közt készült, ez a szobor méreteiben is kiemelkedik közülük. Nagy szobraim vannak még egyébként: például egy kétszeres életnagyságú Szent László lovas szobrot is megmintáztam. Ha minden jól megy, Nagyváradon állítják majd föl” – mondta a művész. Kiemelte, Brukenthal szobrát az Arad megyei Zimándújfalu bronzöntő műhelyében készítették, ahol nagyon szép munkát végeztek. Az is fontos, hogy a szobornak gyönyörű talapzatot készített a csíkszeredai Dóczi András, aki sok Hargita, Kovászna, Maros megyei köztéri alkotásnak készített már talapzatot. Minőségi kőből készült, remek munka, ami nagy mértékben hozzájárul a mű összképéhez. Egy darabból álló, nagy követ sikerült találni, barokk sziluettű, impozáns talapzatról van szó” – emelte ki Deák Árpád. A szobrászművésznek számos köztéri alkotása látható Erdélyben és a Partiumban, az egyik legismertebb a nagyváradi Fő utcán található Holnaposok szoborcsoport. Deák Árpád mintázta meg többek közt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia alakját, a szobor Erdődön található, és Szatmárnémetiben is áll Petőfi-szobra. Károlyi Gáspárt ábrázoló alkotása Nagykárolyban a református templomkertben áll. Deák Árpád az egyik legelismertebb romániai szobrász, 1955-ben született Marosvásárhelyen, 1974–1978 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára járt, mestere Löwith Egon volt. 1986 óta Nagyváradon él és dolgozik. A szobrászat mellett grafikai tevékenysége is jelentős.
Fotó: TurnulSfatului.ro
Forrás: KrónikaOnline.ro
