Az esti koncerteket a pop, jazz, ska, folk-underground és más stílusok kedvelői számára alakítottuk és fogadtuk a fesztivál műsorába. Külön köszönet a közreműködő és támogató intézményeknek, helységeknek. A koncertek este kilenc órakor kezdődnek, a műsort és bővebb információkat, illetve képeket alább lehet megtalálni:

November 10, csütörtök – Music Pub: MEDVE SÁNDOR & SUBURBIA 11

November 11, péntek – Atrium Kávézó: SÁROSI PÉTER AZARA & TASI NÓRA

November 13, vasárnap – Atrium Kávézó: PÁLY BARNA: Szerzői est

November 14, hétfő – Atrium Kávézó: DAVID YENGIBARIAN TRIÓ

November 15, kedd – Music Pub: APNOÉ

November 16, szerda – Atrium Kávézó: TAKÁTS ESZTER BAND

Sárosi Péter Azara & Tasi Nóra

Tasi Nóra sepsiszentgyörgyi születésű dalszerző és énekesnő. Klasszikus és jazz zenei tanulmányait Kolozsváron, Budapesten, Bukarestben és Hollandiában végezte. Olyan zenekarokban énekelt mint a budapesti Windsingers acapella együttes és jelenleg a Transylmania és az Azara csapattal kollaborál. Több versenyen is részt vett, ahol különböző díjakkal tüntették: Marosvásárhelyi Jazz Fesztivál 2012,  I. díj; Magyarországi II. Országos Jazz-zenei Verseny 2013, II. helyezés; XII. Bukaresti Jazz Díjak (Muzza Alapítvány) „2014-es Év felfedezettje”; Szebeni Jazz Verseny 2014 „Legjobb énekes kompozíció”; XIII. Bukaresti Jazz Díjak „2015- ös Év megerősítése”.

Sárosi Péter marosvásárhelyi, virtuóz zongorista, aki számos zenekarban megfordult Marosvásárhelyen, Bukarestben. Ösztöndíjat nyert a világhírű Berklee egyetemre Bostonban (Berklee College of Music). Saját zenekarával, Sárosi Péter Azara, a Bukaresti Jazz Díjak Gáláján 2013, 2014-ben  (Muzza Díjak), elnyerte a legjobb együttes díjat, ahol 2014-ben az „Év zenésze” díjjal is tüntették.

A zongora-ének duó repertoárjában saját szerzemények, feldolgozások és jazz standard-ek szerepelnek. Tasi Nóra zeneszámaiban a könnyűzene a jazz zene elemeivel társul. Hallhatunk egészen pop-os hangzású dalokat, de emellett blues-okat, bossa nova, reggae ritmusokat is. A duó felállás kihasználja az improvizáció által kínált lehetőségeket, mely egy zenei kalandozást kínál a hallgatóknak.

Pély Barna szerzői est

Pély Barna már több mint egy évtizede a magyar könnyűzenei élet egyik sokszínű, és meghatározó alakja. Énekes-zeneszerzőként a nyitottság, és energikusság jellemzi, előadásmódjában és munkáiban a blues, a soul, és a funk alapvető stílusjegyeit ötvözi.

Saját szólókarrieje építése mellett jelenleg is a B The First („You told me that you loved me”, „Aztán miért”), és a United („Végső Vallomás”, „Hófehér Jaguár”, „Keserű méz”…) énekes-gitáros frontembere és dalszerzője.

2003-2006-ig zsűriként, 2010-ben szakmai tanácsadóként résztvevője volt a Tv2 Megasztár című énekes tehetségkutató műsorának.

2007-től a Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszékének Jazz-ének Szakvezetője.

2016-ban a Dal 2016 (Eurovíziós dalverseny) legjobb 18 dala közé jutott a B the First – You told me that you loved me című dalával.

Ezen az akusztikus koncerten egy lábdob szerű stomp box, egy looper, és egy finoman effektezett bluest gitár van nála , ami bőven elég ahhoz, hogy táncra perdüjön a szívünk, vagy éppen a bensőséges hangzással könnyet csaljon a szemünkbe.

Énekstílusa, dalai, és „szlogenjei” méltán teszik generációja egyik kikerülhetetlen zenészévé, és amit biztos nem mondhatunk el róla: hogy ”Ez nem jött át!”.

David Yengibarian Trió  

David Yengibarian – tangóharmonika, Bata István – basszusgitár, Badics Márk – dob

Az örmény származású David Yengibarian 1976-ban született Jerevánban. Zenészcsaládban nőtt fel, kilencévesen lett a Jereváni Zeneiskola növendéke, tízévesen kezdett el tangóharmonikázni. 1995-től Magyarországon folytatta zenei tanulmányait, ahol idővel az egyik legkeresettebb jazz- és világzenei előadóvá és zeneszerzővé vált, négy saját lemezt jelentetett meg (kettőt ebből a BMC-nél), továbbá számos színházi- és filmzenét komponált. Népzenei ihletésű egyedi zenei világának fő inspirációs forrása az örmény zenei hagyomány, az európai és amerikai jazz és improvizatív zene, az argentin tangó, valamint az azt megújító Astor Piazzolla zenéje.

1999-ben megalakított triója az elmúlt másfél évtized során számos inkarnáción esett át, zenésztársai között a hazai jazz számos prominens képviselőjét megtalálhattuk. Jelenlegi partnerei is további neves együttesek oszlopos tagjai, Bata Istvánt a Fábián Juli & Zoohacker, Gereben Zita Quintet, Barabás Lőrinc Eklektric zenekarokból, Badics Márkot pedig a Kéknyúl Hammond Band, Konyha, Syntax Orchestra formációkból ismerheti a közönség.

„A mi zenénk tekervényes, hosszú, háborús, boldog-boldogtalan, tragikus utat járt be, holokauszttal, szenvedéssel, örömmel. A népzenében tökéletesen benne van egy nép sorsa. Nem akartam amerikai zenét játszani, de a saját népzenémet alkalmasnak tartom arra, hogy jazzre jellemző igényességgel közelítsek hozzá. Azt hiszem, általában minden igazi zenész a saját kultúráját igyekszik a legmagasabb színvonalon érvényesíteni – ami azért nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem játszhatunk egy-egy ismert amerikai jazz sztenderdet.” David Yengibarian

Életrajz – DAVID YENGIBARIAN

Az örmény származású David Yengibarian 1976-ban született Jerevánban, zenész családban nőtt fel, kilencévesen lett a Jereváni Zeneiskola növendéke, tízévesen kezdett el tangóharmonikázni. 1995-től Magyarországon folytatta zenei tanulmányait, ahol mára az egyik legkeresettebb fiatal jazz- és világzenei előadóvá és zeneszerzővé vált. Népzenei ihletésű egyedi zenei világának fő inspirációs forrása az örmény zenei hagyomány, az európai és amerikai jazz és improvizatív zene, az argentin tangó, valamint az azt megújító Astor Piazzolla zenéje.

1999-ben alakította meg saját zenekarát a David Yengibarian Triót, amelynek jelenleg tagjai Bata István basszus gitáros és Badics Márk dobos.

„A mi zenénk tekervényes, hosszú, háborús, boldog-boldogtalan, tragikus utat járt be, holokauszttal, szenvedéssel, örömmel. A népzenében tökéletesen benne van egy nép sorsa. Nem akartam amerikai zenét játszani, de a saját népzenémet alkalmasnak tartom arra, hogy jazzre jellemző igényességgel közelítsek hozzá. Azt hiszem, általában minden igazi zenész a saját kultúráját igyekszik a legmagasabb színvonalon érvényesíteni – ami azért nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem játszhatunk egy-egy ismert amerikai jazz sztenderdet“ David Yengibarian

Diszkográfia:

Trio Yengibarian: Tango Passion (2001)

Balázs Elemér Group: Around the World (2002)

David Yengibarian with Frank London: Pandoukht (2003)

Fontosabb fellépések:

Magyar Zeneakadémia

Művészetek Palotája

Szegedi Szabadtéri Játékok

Magyar Állami Operaház

Sziget Fesztivál

Művészetek Völgye Fesztivál

Mediawave Fesztivál

Budapesti Tavaszi Fesztivál

Budapesti Őszi Fesztivál

A38

Edinburgh Fesztivál, UK

Theatre Wallonie-Bruxelles, Párizs

Studio Phillip Genty, Párizs

Magyar Kulturális Központ, London, Párizs, Brüsszel

Orange Tree Theatre, London

Flora Hause, Köln

Archiduc, Brüsszel

Filmzenék:

Szőke Adrás: Három 2000

Fésős András: Street Heart Beat 1998

Sas Tamás: Szerelemtől sújtva 2003

Farkas György: Vérvonal 1999

Rófusz Kinga: Harlequin 2004

Báthory Orsolya: Antik, 2006 Fődíj, Aubagne

Magyar Éva: Nagy hű ha 2000

Színházi zenék:

Brecht: Városok sűrűjében – Szkéné Színház (rendező: Harsányi Súlyom László)

Szindbád – Griff Bábszínház (rendező: Veres András)

Molnár Ferenc: Liliom – Magyar Színművészeti Egyetem(rendező: Lukáts Andor)

Egressy Zoltán: Kék, kék, kék – Bárka Színház (rendező: Lukáts Andor)

Janus-Glowaczky: Negyedik nővér – Radnóti Színház (rendező: Rusznyák Gábor)

Madách Táncszínház: Tam-tango Project

Szilágyi Andor: El nem küldött levelek Orange Tree Theatre, London (rendezte: Szilágyi Andor)

 

Apnoé

Az Apnoé műsorában együttműködik tradíció és innováció, hagyomány és megújulás: a régiből építkezik, de mai tartalmakat hordoz. Rock and rollba oltott sűrű csárdás, kuruc funky és pszichedelikus legényes, százéves dallamok és kortárs tánczene fonódik össze lüktető egésszé.

A zenekar nem mindennapi hangszerelésben, erdélyi vonósbandákat idéző lendülettel muzsikál, stílusteremtő munkájuk gyümölcse valóban új, friss műfaj: a “powerfolk”.

A folyamatosan újat álmodó zenekar a legkisebbeket is a népzenéhez csalogatja: gyerekműsorukkal interaktív népzenés utazáson keresik Binde bácsi kecskéit a Dunántúltól Moldváig, és vissza.

Sztori:

„ -Uram! A késemért jöttem. – Hol hagyta? – Valami matrózban.”

– Oh… Szintén zenész?

– Igen. Méghozzá nép. Tudja, amikor az úri közönség táncol. A házban. Az úr is…?

– Azúr a mélyen tisztelt eszének tokja. De ha már így kérdezi, van egy rockzenekarom. Volna kedve csatlakozni?

– Hegedűvel? Minden további nélkül. Mit játszunk?

– Hát ha eljön, akkor a progresszív jazzrockot elfelejtjük, és lekísérjük a hozott anyagot.

– Rendben. Hol próbálunk?

–  Van egy mínusz ötcsillagos fogadó a város szélén, a „Tíz Kicsi Basszusgitáros”. Annak az udvarán van egy üres raktárhelyiség, régebben a temetkezési vállalat használta. Na ott.

– Ismerem a szóban forgó műintézményt. Hozhatom a gitáromat is?

– Persze, örülünk neki. Mellesleg énekest keresünk. Az előző szülni ment. Esetleg bevállalná?

– Most viccel? Óvodás korom óta az az álmom, hogy egy rockzenekar frontembere legyek!

– Tényleg?

– Nem. De nem baj, mehet a menet.

– És hogy hívjuk az új irányt?

– Legyen mondjuk… folk underground. Amíg nem találunk jobbat.

– Oké. Ehhez mit szól: powerfolk?

– Flowerpork? Ez hülyeség…

– Powerfolk!

– Rendben. Mit is mondott, milyen kés volt?

( … )

És az Úr 2010. esztendejétől elkezdett együtt muzsikálni az Apnoé:

Csiba Júlia – ének, Mesics György „Mesó” – hegedű, gitár, ének, Takács Gergely – gitár, koboz, Alasztics Balázs – szaxofon, Kovács Áron – basszusgitár, Kovács Gábor – dobok

Takáts Eszter Band

Őszinte, dögös, letépi a lelked Takáts Eszter Zenekara új EP-je, az Árnyékba szívek, az énekesnő erős formációt verbuvált össze, Czimerman Csaba dobossal, Giret Gábor basszusgitárossal, Kosztin László szólógitárossal, és Horváth Mihály szájharmonikással megmutatják, hogyan is lehet pengeélen táncolni a hippis bulizhatóság és a prófétikus hangulatú pszichedélia között.

Takáts Esztert bemutatni nem egyszerű feladat. Talán többet mesél róla a környezete által használt számos asszociáció, mint például a „gitáros lány a kutyával”, vagy a „folk-zene Cindy Lauper-je”. Mire az ember eszmél, ő már egy másik kategóriát épít fel magának, s abban dőzsöl, aztán eltűnik, megnyer egy fesztivált, megjár mennyet-poklot, ismét feltűnik, új utazótársakkal, új zenészekkel, egy rakás új nyersanyaggal…

Sokan tartják zenéjét utazós zenének. A Pécsről elszármazott művésznő fejben csavarog, koncertjein magasba ragadva közönségét. Hangi adottságai alapján bármit elénekelhetne folktól, sanzontól, jazzen át a popig minden műfajban, mégis a nehezebbik utat választotta, kizárólag saját dalokat ad elő, nagyon ritkán emel be műsoraiba a rajongók kérésére feldolgozásokat.

Eszter pimaszul közvetlen és őszinte világával hódította meg közönségét, és őrizte meg emberközelségét.