Valóra vált álom …

De a tegnap mégis más volt mint a előző napok. Talán az egész Magyar Hét fénypontja volt, egy nap mely egy pár hónappal ezelött csupán a szervezők merész álmának volt elkönyvelve.

Augusztus 23-át írtunk és Szebenben a stadion méregzöld fűvén az ISTVÁN A KIRÁLY rockoperának lehettünk tanúi. Leírhatatlan érzés volt ennyi magyar embert Szebenben egy helyen látni, hallani és velük együtt énekelni.

Leírhatatlan érzés volt ott látni Varga Miklóst és Vikidál Gyulát a többi színésszel és néptánc eggyüttessel együtt, tőlük autogrammot kérni, velük elbeszélgetni.

Leírhatatlan érzés volt az a fáradthatatlan tapsvihar mely több mint tíz perc után se akart megszünni, elfáradni, elengedni István a királyt Szebenből.

Ez a taps a köszönet tükre volt. Szebenben az István a Király rockoperát láthattuk, azt amelyet Csiksomlyón is láttunk több mint négy évvel ezelött. De ez az István a Király egy szorványvidéknek volt az álma mely valóra vált az Ars Hungarica programsorozat ötödik napján.