• Magyar
  • Román

Hammerstein Judit újragondolja a Balassi Intézetet

2014-12-29 16:04

Egyebek között a hazai kulturális intézményekkel kötött stratégiai megállapodások, a külföldi magyar intézet- és vendégoktatói hálózat bővítése, a bürokrácia csökkentése szerepel a Balassi Intézet élére december 1-jén kinevezett Hammerstein Judit fő céljai között. Az új igazgató az MTI-nek adott interjút.

Hammersatein Judit_b

Hammerstein Judit (Fotó: Bruzák Noémi - MTI)

Kommunikációs és külügyi területen, majd a kormányzaton belül a kulturális igazgatásban csaknem négy évig helyettes államtitkárként dolgozott Hammerstein Judit, így jól ismeri a kulturális intézményeket és vezetőiket. Együtt dolgozott a Balassi Intézettel, ezért azt reméli, hogy mindezeket a tapasztalatokat most jól tudja hasznosítani az élén.

Erősödő szolgáltatások

Hammerstein Judit emlékeztetett: az intézmény felügyeletét idén vette át a külügyi tárca. Ennek több előnye van – mondta –, hiszen ez létező nemzetközi modell, másfelől a kulturális, a gazdasági diplomácia és a klasszikus külpolitika most egy minisztériumhoz került. Az új főigazgató kiemelt feladatának tekinti, hogy újra megerősítse az intézetet a kultúráért felelős tárcához kötő kapcsolatokat, és ez igaz a nagy hazai kulturális intézményekre is. „Stratégiai megállapodásokat szeretnénk kötni annak érdekében, hogy a Balassi Intézet hozzájuk kapcsolódva is kínálhasson kulturális programokat” – jelentette ki. Hozzátette: alapvető probléma volt 2010 és 2014 között, hogy a kulturális tárca úgy érezte, nem volt kellő rálátása arra, mi történik a külföldi kulturális intézetekben. A külügyi tárca most a Balassi Intézet szolgáltató jellegének erősödését szorgalmazza, gyorsabban reagáló, kevésbé bürokratikus intézményt szeretne.

„A Balassi Intézet 2007-ben három terület integrálásával jött létre, majd az elmúlt négy évben annyi pluszfeladatot kapott, hogy erőteljesen túlszabályozott, túlbürokratizált intézménnyé vált. Nehéz ilyen sok feladatkört egy kézben tartani, ezért át kell gondolni a két tárcával együtt, hogy ezzel a szerteágazó feladatrendszerrel működtethető-e a jövőben a Balassi Intézet, vagy van olyan konkrét feladat, amelyet hatékonyabban lehet máshol ellátni” – vetette fel. A főigazgató szerint a 2010 óta négy egységgel bővült kulturális intézményhálózatot tudatosan végiggondolva, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva érdemes tovább bővíteni; kormányhatározat is született arról, hogy jövőre további intézetek nyíljanak Bakuban, Ljubljanában és Kolozsváron.

Változtatni kell a bürokrácián

„Elindult a Publishing Hungary program, amelynek fő célja, hogy biztosítsa a magyar jelenlétet nemzetközi könyvvásárokon, ezt a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel kötött megállapodás alapján a Nemzeti Kulturális Alap 100-100 millió forinttal támogatta az elmúlt három évben. Magyarországnak azonban nem feltétlenül szükséges évi nyolc-kilenc könyvvásáron részt vennie, elég lehet kevesebb, koncentráltabb bemutatkozás is” – mondta.

Hammerstein Judit hangsúlyozta, az intézet túlbürokratizált működésén változtatni kell: az a cél, hogy a külföldi intézetek szakmai autonómiája növekedjen, ezért az „engedélyeztetési körök” csökkentése várható. „Fontos a Balassi Intézet szolgáltató jellegének erősítése is, nemcsak az intézetek, hanem a magyar nagykövetségek felé is. Logikus minisztériumi elvárás, hogy dolgozzunk ki olyan kulturális tartalmakat is, amelyeket nemcsak az intézetek, hanem a nagykövetségek is hasznosítani tudnak, különösen ott, ahol nincs intézetünk” – emelte ki.

A főigazgató erősebb szakmai fogódzót szeretne biztosítani az intézeteknek, de kézi vezérlés nélkül: „az intézetvezetők tudják a legjobban, pontosan milyen programokra van helyben fogadókészség, minimális tartalmi elvárásoknak ugyanakkor meg kell felelni” – mutatott rá. Hozzátette: az intézeteknek tudatosabban kell kigondolniuk az éves terveket, a központból pedig konkrét programokat is kidolgoznak majd, amelyek minimális kulturális tartalomként minden intézetben megjelenhetnek. Azzal is számolnak ugyanakkor, hogy az intézetek nagyon különböző feltételek mellett, más-más befogadói közegben működnek.

Középpontban a hálózatépítés

Hammerstein Judit szerint érdemes újragondolni, ott van-e szükség minden intézetre, ahol most tevékenykedik, külön épületre van-e szükség, vagy elég egy iroda, különösen az új helyeken. Néhol elegendő lehet egy felkészült, agilis kulturális szakdiplomata, aki szinte felérhet egy intézettel – vetette fel, emlékeztetve arra is, hogy az oktatási-kulturális szakdiplomata-hálózat igazgatási, jogi helyzete és finanszírozása még rendezetlen.

Fontosnak nevezte, hogy az intézetek hálózatot építsenek, mind a saját társintézményeikkel, mind az adott országban jelen lévő más kulturális intézetekkel, intézményekkel, egyéb, akár civil szervezetekkel. Hammerstein Judit elmondta: a Balassi Intézetben szakmai tanácsadó testület felállítását is tervezi.

„A Balassi Intézetről szinte mindenkinek a külföldi magyar intézetek jutnak eszébe, noha tevékenységének fontos részét képezik a hungarológiai és az ösztöndíjprogramok” – mondta. A főigazgató a magyar kulturális diplomácia nagyon fontos elemeként szólt a vendégoktatói hálózatról.

Az intézet világszerte több mint harminc vendégoktatót finanszíroz, az ő tevékenységükkel kapcsolatban is jelentősen változnak az elvárások: a nyelvi, filológiai szemlélet helyett egyre inkább az interdiszciplináris megközelítés kerül előtérbe. Másrészt feladatuk nemcsak az oktatás, kutatás lesz, hanem konkrét kulturális programok szervezése is, erre külön forrás áll rendelkezésre – ismertette.

Ha lehet, felújítanának is

Hozzáfűzte: a vendégoktatók tevékenysége egyre inkább kiterjed a menedzseri feladatokra is, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar intézet, sem szakdiplomata, ezért ezt a hálózatot jelentős mértékben bővíteni kell.

Ha a gazdasági helyzet lehetővé teszi, több intézetet felújítanak, hiszen a pozitív országképhez az épületek állapota is hozzátartozik – mondta Hammerstein Judit.

Forrás: MTI

 
 
 
Oldal teteje