• Magyar
  • Román

16. Civil Akadémia Szamosújváron

2017-11-02 18:29
Serfőző Levente - Élménybeszámoló

Hét országnak civil képviselői érkeztek csütörtökön – 2017. október 26-án este a szamosújvári Téka Alapítványhoz a tizenhatodik alkalommal megszervezett Civil Akadémiára. A műsornak különlegessége, hogy minden évben más és más országban kerül megszervezésre az akadémia és ez által biztosítva van a házigazda közelebbi megismerése, működésének és helyzetének alaposabb megszemlélése.

Civil Akademia 2017_93_b

Leírhatatlan élményekkel, ismeretekkel és tapasztalatokkal tértem haza vasárnap, hisz a megtisztelő meghívásra igennel válaszoltam és a közeledő fesztiválunk szervezési kihívásai ellenére jelen voltam a 16. Civil Akadémián.

Nehéz is valamivel kezdeni, de megpróbálom nem élmény-, sem időrendi kronológia szerint leírni a látottakat, tapasztaltakat.

Első sorban a szervezőről. A Téka Alapítványt még a kilencvenes években hívták életre a mezőségi magyar oktatás megmentésére. Az első évek nehézségei ellenére konok kiállással és igen gyakran elrettentő nehéz körülmények között kezdték megszervezni a, gyakorlatilag elveszettnek vélt családoknak sarjait az alapítvány köré. Nem részletezem tovább, mert ők ismerik a legjobban, hogy miként és hogyan viszont amit most láttam az még a vélhető legoptimistább erdélyi magyar civil szervezőt és közösségépítőt, oktatásban jártas szakembert is elgondolkodtat és példát statuál. Lehetséges! Van remény, van jó példa, vannak lehetőségek. Balázs-Bécsi Attila vezetésével – aki történetesen nem lehetett jelen és felesége, Enikő vette át a házigazda szerepet – a Téka Alapítvány azt a magyar oktatási rendszert alapozta meg, amely a jövőt és az erdélyi magyar oktatást képviselheti egyszerre. Ugyanakkor, szoros kapcsolatban, egymást sok szempontból kiegészítve és együttműködve nem versenyt futnak, hanem a lehetségek és a közösen tervezett stratégia mentén dolgoznak együtt a Kallós Zoltán Alapítvánnnyal, amely csak pár kilométernyi távolságban működik. A Kallós Alapítványt is meglátogattuk, itt főleg a nemrég megnyílt Múzeumot szemléltük meg alaposabban, viszont az oktatási rendszerről és teljes működéséről Balázs-Bécsi Gyöngyi részletesen beszámolt. Itt is ugyanazt tapasztalhattuk oktatási területen, kiegészülve Kallós Zoltán munkásságának, gyűjtéseinek és értékteremtésének gazdagságával. Komolyság, támogatottság, érték és minőség lehetnek azok a szavak, amelyekkel a két intézményt megilletném, saját rálátásom szerint. Minden nemű díjakat, elismeréseket úgy a vezető személyek, mint ahogy minden munkatárs bőségesen megérdemlik és azt is úgy éreztem, hogy most érett be és szedegetik/gyűjtögetik azokat a „gyümölcsöket”, amelyekért fáradoztak sok-sok éven keresztül.

Civil Akademia 2017_01_b

Természetesen, minden régiónak sajátosságaira hangolva lehetne szem előtt tartani a két intézmény működését. Kitartással, állandósult pályázatírással és pénzszerzéssel, minden ajtó megkopogtatásával (lehető támogató, vagy gyermekes család egyszerre), hétvégek nélküli programmal, elképzeléssel és jó stratégiával, szakmailag felkészült de főképp lelkes munkatársakkal és pedagógusokkal LEHETSÉGES. Egyik szemem csodálkozva és örömmel mosolygott a másik pedig sírt és búsult, hogy a saját gyermekeim részére Nagyszebenben ezt a minőséget és biztonságos „magyar világot” nem tudom biztosítani.  Lehet az unokáimnak...

Civil Akademia 2017_02 Civil Akademia 2017_06

A Civil Akadémia több műsora a térség helységeinek és közösségeinek, templomainak és múzeumainak látogatására öszpontosított. Láttunk olyan falut, ahol az átlagkor – ahogy ezt a fiatal református lelkipásztor elmondta – körülbelül 70-75 év és a Téka Alapítvány kihelyezett műsoraival és segítségével reméli a fiatalítást és a jövőt. A fiatal lelkipásztor azt reméli, hogy a végzős diákok közül néhányan visszatérnek és kamatoztatni fogják szülőfalujukban, például Feketelakon a tanultakat. Ezt remélik Szamosújváron is, de pontosan ez az a része a teljes működésnek, amelyet csak a jövőben fogunk tudni kielemezni, még kevés olyan diákról lehet beszélni, aki a rendszert elhagyta.

Szék-en egy EU-s pályázatból felújított templomot szemlélhettünk és alaposan kikérdezhettük a lelkipásztort azzal kapcsolatosan, hogy miként sikerült a bürökratikus és, nyugodtan kimondani lehet román hatósági „ellenszélben” elérni, hogy pár milliós költségvetést beruházásra, felújításra elnyerjenek és kivitelezzenek. Sok információt kaptunk és ezen példával is felerősödött az optimizmusunk: ezen a síkon, egyházi téren is LEHETSÉGES. Ez esetben is a konokság, a kitartás, a szorgalom és első sorban a hely iránti szeretet és lelkesedés voltak a nyerő „eszközök”.

Civil Akademia 2017_11 Civil Akademia 2017_23

És meglátogattunk tájházakat, ahol holland letelepedett és a mezőségi világot oly mértékben megszeretett Mihály-bácsi házait tekinthettük meg, ámulattal és csodálattal. De gyermektáborozási központokat szemlélhettünk meg és a szamosújvári örmény katolikus templomban Szakács Endre plébánossal is találkoztam – Nagyszebenben szolgált jó pár évvel ezelőtt.

Civil Akademia 2017_74_b

Hideg, szeles, esős időben látogattuk meg a Házsongárd-i temetőt, ahol Széman Péter, EMKE elnök jóvoltából és közbenjárásával a lehető legjobb idegenvezetőt biztosította számunkra Gergely Erzsébet személyében. És mesélt, és mondott, és egy-egy kripta előtt megállva kotorászott a zsebeiben miközben mesélt tovább, majd kivette a kulcsokat és megnyitotta azokat a helyeket ahová csak nagyon kevés személynek van bejárási lehetősége. Majd tovább mesélt és mutatta be Erdély és a Kárpát-medence egyik legfontosabb temetkezési helyét. Erdély leghíresebb családjainak elhunytjai, művészek és orvosok, pedagógusok és egyházi személyek, katonatisztek és politikusok sírjait, kriptáit tekintettük meg, ámulattal és oly sok információval ellátva, hogy még felét sem tudtam megjegyezni, a szélfúvás miatt rögzíteni sem lehetett. Legalább néhány fotót elkészítettem.

Civil Akademia 2017_69 Civil Akademia 2017_82

Az élménybeszámolónak végére hagytam azokat a beszélgetéseket, amelyek ennek a Civil Akadémiának a lényegét és különlegességét jelentik. Tizenhat évvel ezelőtt, majd a következő éveknek szervezési eljárásait Romhányi András úgy rendezte be, hogy a meghívottak ne kivételesen intézményeket képviseljenek, hanem saját magukat, mint fontos közösségi képviselettel felruházott személyeket „hozzák magukkal”. Mert, mindenekelőtt a képviselő személyeknek is van magánéletük, kudarcokkal és sikerekkel, örömökkel és bánatokkal. A beszélgetések és bemutatkozások, majd a „sorstársnak” meghallgatása, a gondok és a sikerélmények megosztása jelentik az akadémia lényegét, bensőségességét, különlegességét. Saját intézményeink működéséről és közösségi otthonaink helyzetéről tartottunk, sorban beszámolót, de a sajátos, személyi tapasztalatokra és élménybeszámolókra is nyugodtan kitérhettünk. Azzal számolva, hogy hét országnak képviselői, a legkülönlegesebb civil entitásoktól érkezett közösségvezetőkről van szó, nem is kell kifejteni ennél alaposabban, hogy a beszélgetések és tapasztalatcserék érdekesbbnél érdekesebbek és sokszínűek voltak.

Civil Akademia 2017_85_b

Bevallom, megtisztelő meghatódottsággal, de nagy érdeklődéssel érkeztem Szamosújvárra, új tapasztalatok befogadására tárva nyitott szemmel és lélekkel vettem részt, majd elcsodálkozva, de nyugtató és feltöltődött hangulattal távoztam.

Civilségben és a közösségek érdekeit szolgáló személyeknek az ilyen jellegű találkozások jelentik, oly gyakran az egyedüli elismerést, a jól végzett munkának értékelését, a visszajáró ajándékot. Hálás köszönet a szervezőknek, a házigazdáknak, az idegenvezetőknek!

„Sziasztok, Civil Akadémiások!”

 
 
 
Oldal teteje