• Magyar
  • Román

Egy működő magyar kulturális autonómia

2012-12-10 15:24
Interjú dr. Korhecz Tamással, a délvidéki MNT elnökével

A leszakított nemzetrészek közül a szerbiai magyarságnak sikerült eddig a legtöbbet elérnie az önrendelkezés fokozatos kiépítésében. Amikor Korhecz Tamást (képünkön), a vajdasági MNT elnökét a Létünk című újvidéki folyóirat nemzetközi tudományos konferenciáján a fenti megállapítással megszólítottam, rögtön azzal replikázott: a dolog pontosan annak tulajdonítható, hogy „viharvertebb közösségük” másoknál talán jobban tudta tapasztalatait hasznosítani.

A megfelelő pillanatban

Korhecz Tamás nem tagadja, hogy Szerbia és nagyon összetett, sajátos geopolitikai helyzete is belejátszott a dolgok alakulásába, de két másik „tartalmi elemet” emel ki, mely nagy valószínűséggel hozzájárult ahhoz, hogy előbb tartanak, mint a másik három határon túli nagy magyar régió. Ezek egyike a „jugoszláv örökség”, azaz a tágabban vett föderatív szerkezete az azóta megszűnt szövetségi köztársaságnak, melyben „a konszociatív demokráciának egyfajta szocialista modellje állt fenn, és elfogadott volt a nemzetiségeknek nevezett kisebbségek kollektív jogainak fogalma”. Ennek köszönhetően idejében meg tudták fogalmazni az autonómiakoncepciót, és a követeléssel is elsőként léptek fel.

– Léteznek úgymond kedvező történelmi pillanatok, geostratégiai változások, melyeket a kisebbségi közösségek különböző mértékben tudnak kihasználni. Egészen biztosan az erdélyi magyarság előtt is állottak ilyenek Ceauşescu bukása után, ugyanígy Kárpátalján és a Fel­vidéken. Mi ezeket használtuk ki talán eredményesebben, mint a többiek a másik három régióban, ahol akkor más dolgokat valósítottak meg, amikor pedig eme esélyük is meglett volna. De ezt én, ráadásul utólag, nem ítélhetem meg. Nálunk döntőnek bizonyult, hogy egyedül a vajdasági magyarságnak volt jogászelitje a politikában. Ez lehetővé tette számunkra, hogy az alkalmas pillanatban a kultúrautonómia intézményi beágyazására törekedjünk. Amikor 2002-ben a milosevicsi bukás bekövetkezett, és eljött a kedvező pillanat, mi világos koncepcióval álltunk elő. Amikor nem volt határozott szerb ellenállás, úgymond betettük a lábunkat az ajtórésbe. Megszületett 2002-ben a szövetségi kisebbségi törvény, amely két dologban volt egyedülálló: elismerte a kisebbségi kollektív jogokat – egyedüliként a térségben –, másrészt az önkormányzáshoz való jogot, amit a nemzeti tanácsokon keresztül valósíthat meg a kisebbség. Ez még nem szavatolta a mai MNT megalapítását, de biztosította, hogy a 2003-as és a 2006-os alkotmányba ezek a garanciák bekerüljenek, és ettől kezdve a kulturális autonómia alkotmányos jog lett, ettől nem lehetett meghátrálni.

 

Kis parlament

A Magyar Nemzeti Tanács felépítéséről az elnök elmondta, hogy az a 2009-es törvény szerint gyakorlatilag külön magyar névjegyzék alapján demokratikus úton megválasztott országos önkormányzat, melyből 16 van az országban. Ezek négyéves mandátummal, köztestületi státussal rendelkeznek. Nem az általános választásokkal együtt, hanem azok félidejében választják őket, tehát legközelebb 2014-ben. Belső végleges struktúráját maga az NT alakítja ki. Ami Erdély számára különösen tanulságos: gyakorlatilag kis magyar parlamentként működik, minden ülését élőben közvetítik. A választási rendszer és hatáskörei teszik az önkormányzatot legitimmé és hatékonnyá.

– A választásokra való föliratkozás önkéntes, tehát, aki magyarnak érzi magát, és rendelkezik általános választójoggal, írásos nyilatkozat formájában jelezheti a kérését, hogy felvegyék e névjegyzékbe, melyet az önkormányzatok, illetve a minisztériumok vezetnek. A magyarság lélekszáma 290 ezer volt az utolsó népszámláskor, most 260 ezer körül mozog. Nos, 140 ezren iratkoztak fel önkéntesen, azaz mintegy kétharmada a magyarságnak. Nem tartom rossz aránynak, a feliratkozás most is folyamatos a felnövő nemzedékek esetében. Minden magyar politikai párt vagy civil szervezet indíthatott jelölőlistát, azzal a feltétellel, hogy a névjegyzékben szereplő emberek legalább egy százaléka aláírásával támogassa. Ez nálunk 1400 aláírást jelentett. Választási küszöb nincs, azaz, aki megszerez annyi szavazatot, hogy az egy mandátumhoz elegendő legyen, bejut. Öt lista versengett, a VMSZ körüli koalíció, civilekkel, egyházakkal, ezt Magyar Összefogásnak hívták, továbbá két szerb párt magyarjai, valamint a Magyar Remény Mozgalom és a Polgári Mozgalom listája. Két magyar párt nem tudott vagy nem akart indulni, köztük a VMDP sem. Az öt lista mindenike szerzett mandátumot, mi 77 százalék fölöttit értünk el, az összes többi 22 százalékon osztozott, de úgy, hogy legalább egy mandátum mindeniknek jutott 2010 júliusában, az eddigi első választáson. A hatásköröket úgy határozták meg, hogy valamennyi közhatalmi jogosítványban a kisebbségi kultúrát, nyelvhasználatot illető különböző törvényekben a NT-nek egyfajta megkerülhetetlen szerepe van.

 

Saját intézményhálózat

– Vétójoggal is rendelkeznek? Lévén ez a legerősebb.

– Háromféle jogosítványunk van. Egyik a döntéshozatali, amikor maga az NT hozza meg a döntést valamelyik más hatóság helyett. Létezik részvételi jog, amikor az NT vagy vétójoggal rendelkezik, vagy kizárólagos javaslattételi joga van valakivel együtt. És a harmadik a kötelező véleményezési jog. Ebben tehát az NT nem tudja döntően befolyásolni a hatalmi döntést, de kötelező a véleményét megvitatni. Különböző tantervek jóváhagyásától kezdve az intézményes igazgatáson keresztül a különféle belső szabályozásokig nagyon sok mindenbe beleszólhatunk. Nos, ezeket a döntéseket vagy testületileg hozza meg a tanács, vagy rábízza valamelyik szaktestületére. Minket ezekben a döntésekben megkerülni nem lehet, bírósági jogorvoslattal élhetünk, eddig 17 pert indítottunk, és mindet megnyertük, a kedvezőtlen döntéseket a közigazgatási bíróságon semmisítettük meg. Azt kell mondanom, egyre kevesebben próbálkoznak ezzel. Tehát úgy veszik, az NT-re oda kell figyelni, mert egyébként baj lesz. És van egy ritkábban említett, de nagyon fontos jogosítványunk, mégpedig a meglévő állami magyar intézmények átvételének lehetősége. Jelesül a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a magyarul oktató iskola esetében a mostani alapító, az állam helyett az NT legyen a fönntartója (nálunk „alapítónak” nevezik) az intézménynek.

 

– Ha megszűnés fenyeget egy iskolát, önök átvehetik-e, hogy megmentsék?

– Igen, amikor bajba kerül. Jogunk van ugyanezt megtenni például az önkormányzati rádió, a magyar színház vagy egy túlnyomórészt magyar könyveket tartó könyvtár esetében, ezt pedig teljes egészében vagy részben is megtehetjük. Utóbbi azt jelenti, hogy az állam és az önkormányzat mellett mi is alapítókká, úgymond tulajdonossá válunk, és általában ezt gyakoroljuk. Fontos garancia az intézményeknek, mert ettől kezdve nem lehet velük kormányzati akarattal bármit véghezvinni. Most kialakulóban egy ötven intézményből álló hálózat, amely gyakorlatilag az NT közvetlen felügyelete alá kerül. Ettől autonómia az autonómia. Az NT tehát gyakorlatilag az állami intézményrendszer fölé kerül, kialakul egy piramisa a magyar intézményeknek, ezek fölött a választott köztestület áll. Itt azért léteznek ellentmondások is. A törvény ugyan világos, de például a szerb kormány meg néhány önkormányzat ezt a folyamatot igencsak megpróbálja fékezni, lassítani. Ennek ellenére a folyamat beindult, sok intézmény esetében már befejeződött, tehát könyvtárak, középiskolák, gimnáziumok kerültek védőernyőnk alá ilyen módon.

 

Bevételek és kiadások

– A pénzforrások diverzifikálására törekszenek, és nem minden siker nélkül.

– Magyarországon megtörtént a kisebbségi önkormányzatokkal, hogy az állam odaadott egy intézményt, de annak fenntartására már kevesebbet fordított. Nos, a törvényben van egy fontos kitétel, mely szerint az átvett intézmény költségvetési helyzete nem romolhat azokhoz képest, amelyek megmaradnak állami alapításúaknak. Tehát nem eshet meg, hogy átveszünk valamit, és utána közlik velünk: találjuk meg hozzá a pénzt is, ha már a miénk. Ami a kiutalást illeti, mivel az intézmények fenntartója továbbra is az állam, mi elsősorban saját szervezetünk működtetésére kapunk pénzt. Tehát van egy költségvetési támogatás, amelyet kormányrendelet szab meg a különböző NT-k között, ez elsősorban lélekszámtól és az intézmények fejlettségétől függ, ezért ennek legnagyobb része nekünk jut.

Ez az összeg aránylag tisztességes működést tesz lehetővé, fejlesztéseket, külön támogatási előirányzatokat azonban nemigen. Az MNT közigazgatási hivatalának 17 főállású tisztviselője, illetve a többi száz, aki az NT-ben tag vagy bizottsági tag, tiszteletdíjat és útiköltség-térítést kap az említett összegből, amely mellett van egy tartományi támogatás a Vajdaság területén működő tanácsok számára, ez aránylag komoly bevétel, és létezik a helyi önkormányzati kötelező támogatás, ami a nagyobb lélekszámú települési közösségeknek jár. E szerbiai forrásokból éves szinten megközelítőleg egymillió eurós összeg áll rendelkezésünkre. Fejlesztési programjaink mögött viszont legtöbbször magyar állami támogatások állnak. Az MNT az elmúlt időszakban az összes hatáskörébe tartozó területeten középtávú fejlesztési stratégiákat dolgozott ki.

Tapasztalatunk az, a magyar kormányzat felismerte ebben az autonómiában a lehetőséget, és megnövelte e juttatásokat. Legismertebb vállalkozásunk a komplex felsőoktatási ösztöndíjprogram, mely talán egyedülálló ambícióból született, de van kollégiumépítési és beiskolázási programunk, ami azt célozza, hogy minél nagyobb számban válasszák gyerekeink a magyar közoktatást, a szórványban ugyanis veszélybe került a hálózat. Ott a kulturális és folklórprogramunk, a magyar nemzeti színház támogatása, továbbá például 24 órás magyar rádió- és tévéműsort kívánunk létrehozni.

E magyar állami támogatás pillanatnyilag meghaladja a szerbiai forrásokból származottat. Korhecz Tamás szerint a jövőben ez magyar civiltársadalmi összefogással gyarapítható, magyar vállalkozók részéről kaptak pozitív visszajelzést, uniós források is bevonhatóak. Kiemelkedő siker például, hogy a szórványban egyetlen év alatt sikerült egyötöddel növelni a magyar iskolába íratott elsősök számát.

 

Többpártrendszer és területi perspektíva

– Olvasom, hogy havonta üléseznek, döntéseik felét konszenzussal hozzák, a vitákat élő adásban közvetíti az elektronikus média. Továbbfejleszthetőnek tartja-e, amit elértek, és a területi elem beilleszthető-e majd idővel az önrendelkezés e vajdasági változatába?

– A konszenzusos döntések azt bizonyítják: adott kérdésekben a hat szervezet felül tud kerekedni a megosztottságon, az ösztöndíjprogramot például így fogadtuk el. Le kell szögeznem: mi kaptunk egy lehetőséget, hogy bebizonyítsuk, az autonómia nagyon eredményes dolog lehet, hogy nemcsak az olasz, de a Kárpát-medencei élettéren belül is igazolható létjogosultsága. Óriási felelősség nyomja vállainkat. Ha be tudjuk bizonyítani, hogy lelassul az asszimiláció, hogy a közösség szellemileg és anyagilag gyarapodik, hogy magyarnak lenni könnyebb lesz az adott országban – számomra ezen mérik az autonómiát –, akkor igazolódik, nem hiába harcoltuk ki, amit kiharcoltuk.

Ami a területi elemet illeti: kétségtelenül vannak olyan kisebbségi kérdések, amelyek a területi vonatkozás nélkül nem orvosolhatók. Egyszerű példa: a magyar nyelv hivatalos vagy államnyelvként való működtetését nem lehet megoldani anélkül, hogy ne határolnánk el egy többnyelvű területet, amelyen a magyar nyelv presztízse akkora legyen, mint a szerbé. Ez érvényes a Székelyföldre is. Hiába van ott magyar többség, ha nem a magyar a domináns nyelv a bíróságon, a hivatalokban stb., és nem csupán szóban, de írásos formában is. Addig nem lesz ott egyenrangú a magyar ember.

Én várok eredményeket a mai NT-től is, de ha nem sikerül valamilyen területi önkormányzást belevinni ebbe a történetbe, akkor nem hiszek abban, hogy tartós megoldását jelentené a kisebbségi kérdésnek. A svájci olaszokat szoktam felhozni példaként. A legkevesebben ők vannak, mégis gyarapodó közösség, mert mindenki elfogadja, hogy kantonjuk kis államként működik.

Megjegyzés: Az első ideiglenes MNT még 1999-ben, Milosevics uralma idején állami felhatalmazás és törvényes keretek nélkül jött létre, a második a 2002-es kisebbségi törvény alapján alakult meg, elektoros választás útján. A mai új jogszabályra, a 2009-es törvényre támaszkodik.

 

B. Kovács András - Háromszék

 

 
 
 
Oldal teteje