• Magyar
  • Román

Célkeresztben a turizmus

2016-10-26 16:10
Nagyszeben, a multikulturális város

Erdély egyik sajátos nemzetiségi olvasztótégelye Nagyszeben, de példája is annak, hogy miként lehet ezt a kulturális örökséget a városfejlődés érdekében kihasználni, és nem úgy élni a jelenben, hogy állandóan a múlt sérelmeit vetik egymás szemére az együtt élő nemzetiségek. Persze úgy lehet, ha már a kisebbségiek politikailag nem befolyásoló tényezők. Szeben jelene és jövője, amely egyértelműen a kulturális örökség idegenforgalmi értékesítésén is alapszik, erről mesél.

celker_b Logo_HU

Kulturális örökségvédelem

Szeben újkori történetében nemcsak az 1989-es rendszerváltás jelentette az igazi fordulatot, hanem az, amikor 2004-ben eldöntötték, hogy 2007-ben Nagyszeben Európa kulturális fővárosa lesz. 2004 és 2007 között a román kormány nagyon sok pénzt áldozott arra, hogy előkészítse a várost a kulturális programsorozatra. És ez nemcsak azt jelentette, hogy az eseményeket karolták fel, hanem a történelmi központ majdnem minden épülete a 2007-et megelőző közvetlen időszakban újult meg és kapott díszkivilágítást. És ebben egy szásznak (Klaus Johannis polgármester) és egy magyarnak (Guttman Szabolcs főépítész) is oroszlánrésze volt. A 2007-es – Európa Kulturális Fővárosa címmel járó – eseménysorozat ráirányította nemcsak Európa, hanem a világ figyelmét is Nagyszebenre. Ez igazolta azt, hogy az épített és a kulturális örökség színvonalas értékesítése fellendítheti a városban elsősorban az idegenforgalmat, ami minden ebben implikálódott tényezőnek (önkormányzat, magáncégek, állami- és magánszolgáltatók), de még a lakosságnak is hasznot hoz. Nem lehetett mást tenni, mint hogy „erre a hajóra fel-ülni és a szelet kihasználni” a lehető leghosszabb távon.

Ezt vallja Serfőző Levente is, a HÍD Egyesület, a szebeni magyarok szervezetének vezetője, aki több évtizede szervezi a kulturális életet. Jelenleg két sikeres rendezvényük van: a nyári Hungarikum Napok és az nagyobb múltra visszatekintő őszi Ars Hungarica. Október 19-én és 20-án pedig magyar turisztikai konferenciát szerveztek azzal a céllal, hogy magyarok is szerepet vállaljanak a szebeni kulturális örökség értékesítésében.

 „A rendezvény része egy nagyobb projektnek, amelynek kivitelezését pályázati úton támogatja a szebeni önkormányzat is. Ennek célja, hogy magyarul mutassuk be Nagyszebent a térségben, Erdélyben, de akár Kárpát-medencében is. Beláttuk, hogy nem voltak a városról magyar nyelvű szórólapok, internetes ismertetők. Az említett terv keretében a megyei tanács turisztikai egyesületének honlapját már lefordítottuk magyar nyelvre, elkészült a www.szeben.ro portál turisztikai információinak a fordítása is, amelyet nemsokára feltöltenek, és sikerült egy olyan magyar nyelvű turisztikai kiadványt is megjelentetni, amelyben a város történetébe ékelve a magyar vonatkozású helyeket, történelmi eseményeket is ismertetjük. A műemlék épületeket magyar nyelven is feliratoztuk, még 2007-ben, Guttman Szabolcs főépítésznek köszönhetően – azóta ellátták digitális kóddal is, amelynek a szövegeit is szintén lefordítjuk. A konferencia első napján Nagyszeben turisztikai kínálatát ismertettük meg a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselőivel és meghívottaival, míg a második napon az északi és a dél-alföldi turisztikai lehetőségekről ismerkedhettek meg nagyszebeni irodák képviselői. Nagyszebenben nincs gond, nyugodtan lehet bármilyen magyar eseményt szervezni. Mi büszkén vállaljuk magyarságunkat, nincsenek konfliktusok, összetűzések, nyugodtan bemutathatjuk kultúránkat, hagyományainkat, a turisták biztonságban, kényelemben érzik magukat Szebenben. Ezt tudjuk nekik kínálni” – mondta a Népújságnak Serfőző Levente.

Önkormányzati vállalások 2007 után

Răzvan Pop, Nagyszeben fiatal alpolgármestere elmondta, hogy az 1989 utáni időszak egyik legsikeresebb éve volt, amikor 2007-ben az Európa Kulturális Fővárosa programokra a világ minden tájáról elözönlötték Nagyszebent. Ezt megelőzően azonban 2004–2007 között rehabilitálták a történelmi központot. A műemlék épületek javítási költségeinek 85%-át a központi költségvetésből, a többit helyi alapokból teremtették elő. Ekkor épült a repülőtér is, amire 70 millió eurót fordítottak. Ez persze 2007-ben meghozta az eredményt, a nagy kérdés azonban az volt, hogy mi legyen ezután, miként tudják anyagilag támogatni, minőségi rendezvényeket szervezni, amelyek továbbra is fenntartják az érdeklődést Szeben iránt. Ekkor döntötte el a polgármesteri hivatal, hogy évi költségvetésének a 10%-át a kulturális programok támogatására fordítja, ami az alpolgármester szerint mintegy 6 millió euró. Az említett pénzösszegből támogatják azokat a civil művelődési egyesületeket is, amelyek színvonalas rendezvények szervezésére vállalkoznak. Emellett jelenleg a polgármesteri hivatal 2 millió euróval támogatja két műemlék épület rendbe tételét. Az sem mellékes, hogy az önkormányzat finanszírozásával a történelmi központban minden vezetéket a földbe helyeztek, ugyanakkor az épületeket ellátták QR-kóddal. Létrehozták a polgármesteri hivatalban a kulturális és turisztikai osztályt, amely összehangolja a városban az eseményeket és szintén a hivatalban működő saját turisztikai irodája révén népszerűsíti. Ez utóbbi pedig nem csupán azt jelenti, hogy van egy hivatalnok, aki tájékoztatást nyújt a „betévedt” turistáknak, hanem kiadványokat jelentetnek meg, interneten szórják az információt stb. Ezenkívül irodát működtetnek a repülőtéren is. Mindemellett a Nagypiacon levő polgármesteri hivatalban – amely a fő látványosságot jelentő Brukenthal múzeum mellett található –  rendszeres kiállításokat, rendezvényeket szerveznek, illetve ingyen kiadják az erre alkalmas helyiségeket kulturális eseményekre azzal a céllal, hogy „ezáltal is közelebb hozzák a lakosokat a polgármesteri hivatalhoz”.

Az egyik kiadványuk közösségi programajánló, amivel elsősorban arra ösztönzik a szebenieket, hogy fedezzék fel saját városukat, ugyanakkor aktívan vegyenek részt minden eseményen. Az alpolgármester a gondok közül a történelmi városrész felújítását említette, ugyanis mintegy 100 hektárról lenne szó, és nincs még olyan törvényes előírás, amely lehetővé tenné, hogy a hivatal anyagilag is támogassa a tulajdonosokat az ingatlanok homlokzatának rendbetételében.

A nagyobb rendezvények idején, mint amilyen a nemzetközi színházi fesztivál, a környéken is foglalnak szállást a vendégek, ezért a polgármesteri hivatal a környékbeli települések idegenforgalmi kínálatát is belefoglalta a sajátjába. Az infrastruktúra-fejlesztés – az a tény, hogy elérte a várost az A1-es autópálya és nemsokára befejezik a vasútvonal felújítását is – olyan demográfiai fejlődést feltételez, amely az idegenforgalommal együtt a városi közlekedésre is kihat majd –, ezért kidolgoztak egy mobilitásprogramot, amelyet 2030-ig terveznek megvalósítani, ez azt jelenti, hogy környezetkímélő közszállítási eszközökkel látják el a várost, a környékbeli településeket pedig helyi vasúti járatokkal kötik össze, és kiépítik a kerékpár-útvonalakat úgy, hogy ezek is érintsék a peremtelepüléseket. 

Az erőfeszítések elismerése sem maradt el: 2012-ben a Michelin turisztikai katalógus háromcsillagos helységnek titulálta a várost, 2016-ban a Lonely Planet nemzetközi utazási televíziós csatorna Erdélyt a legvonzóbb turisztikai kínálatként említette, külön kiemelve Nagyszebent és környékét, és egy hónappal ezelőtt kihirdették, hogy 2019-ben a Dél-égei régió mellett Nagyszeben lesz az európai gasztronómiai régióközpont.

NMTK_03_b

A régió kínálata

A megyei turisztikai kínálat feltérképezésével a Szeben Megyei Turisztikai Egyesület foglalkozik. Elnöke, Chipăilă Alexandru büszkén mondta el, hogy a Nagyszeben – Medgyes – Segesvár (Maros megye határa) közötti térségben 77 erődtemplom, 650 műemlék és egy kastély is van. A természeti örökséget illetően kifogyhatatlan lehetőséget kínálnak a Fogarasi- és a Szebeni-havasok vagy a vízaknai és báznai sós tavak. 600 km gyalogösvény, 500 km hegyi kerékpárút, 10,6 km kiépített bringaút áll az érdeklődők rendelkezésére. Jelenleg több tematikus útvonal összeállításán dolgoznak mint a túró, a fogarasi vámok, természeti érték, az erődtemplomok, a só vagy a vándorlegeltetés útvonala. A megyében évente 800 esemény van, szinte egymást érik – főleg Nagyszebenben – az országos rendezvények, a színházi, film-, zenei fesztiválok.

Ez a fejlődés számadatokban is követhető – tudtuk meg. Míg 2005-ben Nagyszebenben mindössze alig 250 szálláshely volt, addig 2015-ben már 6000-et kínáltak. Megyeszinten összesen 12.303 bejegyzett szálláslehetőség (ágyhely) van, valamint 175 idegenforgalomban is részt vállaló vendéglő. Mind a szállás, étkeztetés, mind más turisztikai szolgáltatásban több mint 6700-an dolgoznak a megyében. Az egyesület vezetője szerint a siker titka a programok eredetiségében, a turizmusban érdekeltek összefogásában, a helyi és a megyei önkormányzatok összefogásában rejlik, ugyanakkor abban, hogy a vidéki lakosságot érdekeltté tették. A 2019-es program is egy olyan kezdeményezés lesz, amelybe az egyetemi szinttől a vendéglátóipari egységeken át az eredeti receptet szolgáltató falusi asszonyokig, az őstermelőkig mindenkit megszólítanak, hogy a lehető legprofibban mutassák be a multikulturalitáson alapuló gasztronómiai sokféleséget, kínálatot nyújtó térséget. Nagyszeben kínálatát programjavaslatokkal összekötik, kiegészítik a megyei turisztikai lehetőségekkel.

Van amire építeni

A Brukenthal-múzeum jövőben ünnepli fennállásának a 200. évfordulóját, öt részlegén korszerű kiállítótermeivel, oktatási program-

jaival várja az érdeklődőket. Az Astra múzeum Európa egyik legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeumát (a skanzent) üzemelteti, ezenkívül a mellette levő állatkertet, vagy az Astra egyesület által szervezett dokumentumfilm-fesztivált, megannyi nemzetközi rendezvényt. Aztán ott van a gyönyörű környezetben levő Szebenjuharos (Păltiniş), ahova nemcsak télen érdemes ellátogatni, hiszen a Platoş Aréna már nyári programokat is kínál a turistáknak. Nem beszélve a Fogarasi-havasok bérceiről, annak egyik kiindulópontjáról, a Bâlea-tóról és vízesésről, ahol télen-nyáron nemcsak magashegy-mászást kedvelők fordulnak meg. Szebenben van már olyan vállalkozó, aki ezekre a helyekre eljuttatja a turistát, de vállalnak városnéző, fél- vagy többnapos túrákat a környékre, s jó pénzért helikopterből is lehet bunjee jumpingolni a Fogarasi-havasok 2000 méteres csúcsai fölött.

Van amire építeni ott, ahol belátták, hogy az erdélyi táj, a történelmi és a kulturális örökség, a sokféleség összefogással, jó ötletekkel, kitartással, kezdeményezőkészséggel a közösség hasznára válik, s ennek idegenforgalmi hasznosításából jelentős tőkét lehet kovácsolni. Mindehhez nem kell más, csak megfelelő emberi erőforrás, hozzáállás, nyitott európai gondolkodásmód.

VAJDA GYÖRGY

Fotó: Vajda György

Forrás: e-nepujsag.ro

 
 
 
Oldal teteje